A láz oka lehet fertőzés és nem fertőző betegség egyaránt, de külső hatás is. A magasabb testhőmérséklet a szervezetben lejátszódó irreguláris folyamatokat kíséri. A kiváltó ok ilyenkor lehet fertőző, például baktérium, vírus, gomba, protozoon, de nem fertőző is, például gyógyszer, napszúrás, az idegrendszer rossz működése, rosszindulatú vagy autoimmun megbetegedés.
A testhőmérséklet napi szinten mutat ingadozást: azaz reggelente alacsony, majd folyamatosan emelkedik és délutánra, estére tetőzik.
Több helyen is lehet hőmérsékletet mérni: végbélben, fülben, szájban, hónaljban. Bármelyik testrészt is választjuk lázmérés során, figyelembe kell venni annak helyét és idejét. Megbetegedés esetén, ugyanúgy számolni kell a testhőmérséklet napi ingadozásával, mint egészséges állapotban.
Hónaljban mért értékek alapján:
36-37 °C normális testhőmérséklet
37-38 °C hőemelkedés
38-39 °C mérsékelt láz
39-40,5 °C magas láz
40,5 °C felett igen magas láz
Végbélben mért értékek szerint pedig:
36,5-37,5 °C normális testhőmérséklet
37,5-38,5 °C hőemelkedés
38,5-39,5 °C mérsékelt láz
39,5-41 °C magas láz
41 °C felett igen magas láz
Amíg eddig ajánlatos volt és kellett, addig mostanra nem kötelező a lázat csillapítani. Hazánkban sokak számára evidens, hogy a láztól félni kell és rossz. Pedig ez nem igaz. A magas láz nem okoz semmifajta kárt, kifejezetten segít a gyógyulásban. A fejlett országokban Kanadától kezdve Anglián át Hollandiáig már évtizedek óta nem csillapítják rutinszerűen a lázat.
2011-óta Magyarországon is az az irányelv, hogy lázat nem kell csillapítani, de lehet, és ajánlott akkor, ha a gyermek közérzete rossz.
A továbbiakat itt olvashatják!
Forrás: webbeteg.hu
