Az SOS Gyermekfalvak kutatása szerint többek között az alacsony anyagi támogatás és a társadalom előítéletessége a fő visszatartó ok a nevelőszülői hivatás választásánál. A felmérés eredményéről az SOS-Gyermekfalu Magyarországi Alapítványa tájékoztatta az MTI-t hétfőn.
A közlemény szerint a 2017 és 2018 tavaszán, 900 ember megkérdezésével végzett online felmérés azt kutatta, milyen okok állnak annak a hátterében, hogy míg 2007 óta növekszik a gyermekvédelemben élők száma, addig a nevelőszülőké nem.
A felmérés szerint szinte mindegyik megkérdezett attól tart, hogy a gyerek nem fogadná el őt, minden második pedig attól, hogy családja és barátai rosszul vennék, ha ezt a szakmát választaná, vagy épp párkapcsolatára lenne negatív hatással. A válaszadók kétharmada szerint a nevelőszülőknek és neveltjeiknek a társadalom előítéletével is meg kell küzdeniük.
A közlemény idézi Szilvási Lénát, az SOS Gyermekfalvak gyermekvédelmi programigazgatóját, aki felhívta a figyelmet: mivel a nevelőszülőséghez sokféle félelem társul, nagyon fontos, hogy ezekről beszéljenek, illetve segítséget adjanak, náluk például a nevelőszülői tanácsadó mellett pszichológus is dolgozik a családokkal.
A felmérés szerint sokan nincsenek tisztában a nevelőszülőség feltételeivel: minden ötödik megkérdezett tévesen azt gondolja, hogy maximum 45 éves korig lehet gyereket befogadni, miközben az egyetlen előírás, hogy legfeljebb 50 év különbség lehet a nevelőszülő és a nevelt gyerek között.
Azt is kevesen tudják, hogy a nevelőszülők eldönthetik, milyen nemű és életkorú gyereket szeretnének gondozni, a válaszadók negyede szerint erre a nevelőszülőknek nincs ráhatása.
