Idős korban a gerincet ugyanazok az eltérések érintik mint fiatalabb korban. A különbség nem az, hogy más jellegű elváltozások alakulnak ki, hanem, hogy ezen elváltozások együttesen vannak jelen.
Amennyiben sürgető műtéti javallat nem áll fenn (pl: a gerincben futó idegek károsodására utaló jel), az elsődleges kezelésnek minden esetben reumatológiai jellegű, ún konzervatív mozgásszervi módszerekkel történő kezelésnek kell lennie, melyek közül idős korban is kiemelendő a fizikai aktivitás, gerinctorna bizonyítottan jó terápiás hatása.
Évtizedek alatt a gerinc alakja megváltozhat, kopásos deformitás, gerincferdülés alakulhat ki. Ezek az eltérések a leggyakoribb okai az idegi érintettséggel járó kórképeknek, járászavarnak, alsó végtagi fájdalomnak és funkciózavarnak az idős emberekben. A csigolyatest az emberi gerinc építményében a statikus elem. Az évek előrehaladtával csontritkulás (osteoporosis) gyengíti a csontos struktúrákat, mely fokozza a csont remodellacióját, ezáltal gyorsítja az alaki elváltozások, deformitások, például fokozott háti görbület kialakulását. Végezetül a csont, a porckorong, a kisízületek, szalagok, és az izomzat idősödése destabilizációhoz, a funkcionális egyensúly megbomlásához vezet.
Forrás: OGK