Magyarország halálozási statisztikájában első helyen állnak a szív- és érrendszeri betegségek évente 13.000 halálesettel. Az egyik leggyakoribb halálozási ok a stroke. Korai felismeréssel a halálesetek száma csökkenthető lenne, a gyors cselekvés és a megfelelő terápia pedig segíthet a betegség kedvezőbb kimenetelében és a jobb életminőség elérésében.
Hazánkban – csakúgy, mint világszerte – évről évre növekszik a stroke esetek száma: évente 40-50 ezer új beteg kerül az ellátásba. A stroke jellemzően a 40 év feletti férfiakat és az 50 év feletti nőket érinti, és bár leggyakrabban a 60-80 éves korosztályban fordul elő, egyre gyakoribb a fiatalabbak érintettsége is. A stroke veszélye azért nő a kor előrehaladtával, mert a szívrendellenességek, az érelmeszesedés, az érszűkület idősebb korban egyre gyakoribb betegségek.
Mi jellemzi a stroke betegséget?
A stroke során az agy vérellátási zavara okoz működészavart, amely maradandó károsodást eredményezhet, vagy halálos kimenetelű lehet. Két alapvető típusa létezik: az agyi infarktus (iszkémiás stroke), amely során az agy nem kap elegendő vért (ez az esetek 80%-ában fordul elő). A másik típus az agyvérzés (vérzéses stroke), ekkor pedig az erekből kilépő vér károsítja az agyállományt – ez az esetek 20%-ban fordul elő.
Stroke esetén mindössze 4,5 óra áll rendelkezésre ahhoz, hogy a megfelelő kezeléssel elkezdődjön a keletkezett vérrög feloldása. Minél később kerül a beteg ellátásra, annál súlyosabb állapot áll elő, maradandó emlékezetkiesés, beszédzavar, az esetek háromnegyedében rokkantság alakulhat ki. Stroke esetén az agy percenként mintegy 2 millió sejtet veszít, korai felismeréssel és kezeléssel viszont csökkenthető lehet a károsodás és nőhet a teljes felépülés esélye is.
Mit tegyünk stroke esetén?
A stroke nem fáj, így a tüneteket sokan elbagatellizálják, nem fordulnak orvoshoz, ezzel veszélyeztetik a későbbi felépülést vagy akár az életüket is. A stroke tünetei lehetnek:
- Hirtelen fellépő féloldali végtaggyengeség, bénulás,
- ernyedt, zsibbadt arcfél (arcizmok, kar, láb bénulása az egyik testfélen)
- Hirtelen kialakuló beszédértési- vagy hangképzési zavar (afázia), szóformálási nehézség
- Hirtelen bekövetkező látászavar, kettős látás, látótér kiesés, látásvesztés
Ha bizonytalanok vagyunk a tünetek felismerésében, akkor néhány egyszerű feladatot érdemes elvégeztetni a beteggel:
- Mosolyogjon, vagy mutassa fogait! Arcának egyik fele ernyedt, aszimmetrikussá vált?
- Emelje fel vízszintesig mindkét karját! Lehanyatlik-e valamelyik keze?
- Ismételjen meg egy egyszerű mondatot! Összefolynak a szavai? Helytelenül ismétel? Nem talál egyes kifejezéseket?
Ne feledjük, hogy mindössze 4,5 óra áll rendelkezésre a kezelés megkezdéséig!
Stroke gyanúja esetén azonnal hívjunk mentőt és arra is gondoljunk, hogy pontos információval segítsük a mentőket, hogy a helyszínen mielőbb eljussanak a beteghez.
Jó hír, hogy a fővárosban 9, valamint minden megyében működik legalább egy, kifejezetten a szélütéses betegek kezelésére szervezett neurológiai központ. http://www.stroketars.hu/info.aspx?sp=18
Forrás: VKN
