A vállalati stratégiák több cukorfogyasztásra ösztökélnek

Sok országban próbálkozik a kormányzat azzal, hogy különféle módszerekkel (pl. hazánkban a csipszadó) csökkentse az egészségkárosító anyagok (só, cukor) bevitelét. Úgy tűnik, a szabályozás némely esetben inkább rontotta a helyzetet, mivel az egészségtelen termékeket gyártó cégek válaszként különböző stratégiákat dolgoztak ki.

A Harvard Egyetem friss kutatása alapján az egyik ilyen stratégia, amikor a gyorséttermek ugyan kisebb adagot kínálnak az alacsonyabb űrtartalmú poharak révén, de többszöri ingyenes újratöltési lehetőséggel, így a cukorbevitel a fogyasztó kezébe kerül és így többnyire csak tovább nő a cukros üdítőitalok fogyasztása. A vállalatok másik stratégiája a csomagként való árusítás, tehát a nagyobb kiszerelést két részre osztották és egyben adták el.

Az USÁ-ban már 2012 óta próbálkoznak az államok különféle korlátozó jogszabályokkal, például az éttermek pohárméretének megszabásával vagy az üdítőitalok bolti kiszerelésének meghatározásával. “Kutatásunk bepillantást enged abba, hogy mennyire hatásos az adagok korlátozása ” – mondja Leslie John, a Harvard Business School viselkedési szakértője és a kutatás szerzője. “Olyan esetekben, mikor a forgalmazók kisebb kiszerelésben kezdték árusítani a cukros üdítőitalokat, a vásárlók csökkentették a mennyiséget, de amikor az újratöltési lehetőséget kaptak a kezükbe, már nem számoltak a következményekkel és nőtt a fogyasztás.” – magyarázza a szakember.

Az első kísérlet során 623 résztvevő számára adták meg a lehetőséget, hogy közepes vagy nagy jeges teát vagy limonádét vásároljanak. A közepes méret fél liter volt, a nagy (7 deciliteres) mennyiség pedig néha egy, néha pedig két (3,5 deciliteres) egységként került értékesítésre. A két részre bontott 7 deci üdítő kevésbé fogyott, mint amikor egy nagyként volt árusítva. Más fogyasztói magatartásra a kiszerelés nem volt hatással.

De mi történik, akkor, ha ingyenes utántöltést biztosítanak a fogyasztónak? A második kísérletben 470 fős csoportnak különböző opciókat ajánlott fel. Az egyik opció a nagy 7 deciliteres, míg a másik esetben pedig a kisebb fél literes kiszerelés volt, ám az utóbbit újra lehetett tölteni.

A legtöbb ember, aki az újratöltéses verziót választották újra is töltötték, így ők többet fogyasztottak; 44%-kal több kalóriát vittek be a szervezetükbe, mintha csak a nagyobb kiszerelést választották volna. Ez valószínűleg azért történhetett, a kutatók feltételezése alapján, mert a fogyasztók úgy érezték, hogy újra kell tölteniük, hisz már kifizették azt.

További két kísérlet adatai alapján ez azt akaratlan fogyasztást redukálni lehet, ha a vásárlónak kell az újratöltésért valamit tenni, például ha az asztaltól fel állva kisebb távolságot kell meg tenni érte.

A kutatás következményeképp John és kollégái, Grant Donnelly és Christina Roberto arra jutottak, hogy az emberek egészségtudatára kell hatni, az ő egyéni választásukat kell befolyásolni és nem szabad az üzletekre hárítani ezt a feladatot. Ugyanakkor további kutatások szükségesek, hogy a vállalatok által kiötlött stratégiák akaratlan következményeit feltérképezhessék és értelmezhessék.

Az eredményeket az Association for Psychological Science folyóiratban publikálták.

 

 

Forrás: Medipress

Facebook Kommentek